Dr. Drazsé

A szabaduló művész

2016. augusztus 09. 18:01 - Dr. Sándor Zsuzsa

Ez bizony én vagyok személyesen. Én, Kátya. Kezdem magam jól érezni ezzel a Zsuzsával, meg Drazséval. Lehet, hogy majd egyszer én is „anyának” fogom hívni, mint Drazsé. De egyelőre vannak fenntartásaim.

katya_ul-2.jpg

Hogy mitől érzem jobban magam? Persze csak itthon a lakásban. Mert az utca, meg ez a Budapest továbbra is elég rémes hely. Most azért az is kicsit jobb, amióta kocsival járunk a futtatóba. Így csak egészen pici utat kell gyalog megtennem, mert Zsuzsa közvetlenül a futi mellett parkolja le a kocsit. Meg hál’istennek nem tesz bele abba a rémes ládába. Ő boxnak hívja, de ettől még nem lesz jobb. Mindenesetre a harmadik hányásom után feladta velem a küzdelmet és nem rak bele.

box.JPG

Vett inkább egy olyan hámot, amit bele lehet kapcsolni abba az izébe, amibe a kétlábúak amúgy a biztonsági övet szokták belerakni. Ezt Drazsé magyarázta el nekem. Mert én azt sem tudtam, mi az a biztonsági öv. Viszont így tudok ülni és nézelődni a kocsiban. Ez így mindjárt más! Nem is kellett rókáznom többet. (Drazsé mondta, hogy inkább így írjam, mert a hányás szó gusztustalan. De finnyásak egyesek! És mi köze egy rókának ahhoz, hogy én hányok?)

roka-napielet_hu.jpg

Kép: napielet.hu

Közben Zsuzsa kitalálta, hogy rendes városi kutyát farag belőlem. Na hiszen! Olyant, aki nem ugat meg minden járókelőt és nem visít, ha gyereket lát. Meg aki nem rángatja azt a rabszíjat, amit a nyakába tesznek. Hogy hogyan képzeli ezt, arra magam is kíváncsi lennék!

Hát úgy képzelte, hogy beíratott engem a népszigeti kutyasuliba. Valami „tükör módszerbe”. Nem sok jóra számítok. Láttam én már tükröt, de mindig a frász kitör tőle. Mert abban mindig van egy másik kutya, amelyik éppen azt csinálja, amit én. Csak fordítva. Hogy ettől hogy leszek én városi kutya, fel nem foghatom.

tukor.jpg

tukor2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ráadásul mindig rengeteget kellett várnom a kocsiban, mire sorra kerültem. Mert Zsuzsa előbb Drazsét vitte valami klubra, meg treiball-ra. A klubot biztos értitek, ott végül is hasonlókat csinálnak, mint általában a suliban, ülnek, fekszenek, helybenmaradnak. Csak sokkal jobban cifrázzák. Tudom, mert egyszer láttam. Meg új trükköket tanulnak. De ami a fő, hogy jó sokat játszanak. A játékba én is beszálltam volna, de nem engedték. Mert, hogy nekem még nincs vizsgám. Na és? Játszani tudok vizsga nélkül is. De hát ilyenek ezek. Szabály az szabály. Azt a treiball-t meg majd Drazsé egyszer biztos elmagyarázza, mert abból én egy árva kukkot sem értek.

dr-k_huzigal.jpg

Nagyon untam a kocsiban üldögélést, amíg Drazsé szórakozott. Meg az igazságtalanság is felbosszantott. Mert ez az! Így azután elkezdtem piszkálni azt a biztonsági micsodát. És addig-addig piszkálgattam, amíg az a hám, ami rajtam volt, kicsúszott belőle. Heuréka! Ez már fél-szabadság! Gyorsan előre ugrottam az első ülésre, ahol Zsuzsa szokott ülni. Próbáltam forgatni azt a kereket is, amit ő szokott, de nem sikerült megmozdítanom se. Pedig elég erős vagyok, és mégsem.

subaru-justy-automobilesreview.jpg

Kép: automobilesreview.com

Közben láttam, hogy az ablakok nyitva vannak. Hogy én meg ne fulladjak a kocsiban. Ezt is Drazsé mondta. Nem tudom, mi az, megfulladni, de biztos nem lehet jó, ha ennyire féltenek tőle.

Inkább fogtam magam és kiugrottam az egyik ablakon. Mert akkor biztosan nem fulladok meg. Amúgy is sokkal jobb kint rohangálni, mint várni a kocsiban. El is vágtáztam azonnal arrafelé, ahonnan Drazsé, pontosabban Zsuzsa hangját hallottam. Mert Drazsé hangját nemigen lehet hallani. Az a mafla alig ugat. Csak ha valaki nem adja vissza a labdáját. Milyen kutya az, amelyik nem szeret ugatni? Fura alak ez a Drazsé.

drazse-jarda.jpg

Fotó: Láng András

Ellenben a sok oktató ott a népszigeten mind elkezdett kiabálni: „itt a Kátya, itt a Kátya!” Erre persze Zsuzsa is felfigyelt. Mondta is rögtön, hogy ugyan, az lehetetlen, Kátya be van szíjazva a kocsiba. Még hogy lehetetlen! Én nem ismerek lehetetlent!

Mire Zsuzsa végre felfogta, hogy tényleg én vagyok ott, épp vége lett Drazsé klubjának. Na végre, most neki kell a kocsiban várnia, amíg én megyek a suliba. Erről a suli-ügyről majd egyszer máskor még mesélek.

Mégiscsak van igazság ezen a földön!

foldbolygo-avilagtitkai.jpg Kép: avilagtitkai.com

 

 

komment
süti beállítások módosítása